Jindra-tó Bikács

Az előző bejegyzésben említett, pihenős-horgászós pár nap megkoronázása volt ez a horgászat. Az utolsó napon, mikor kijelentkeztünk a szállásunkról, elindultunk a sokak által dicsért, Nagydorog - Jinda-tó (Bikács - Kistápé) nevű horgásztóra. A napijegy beszerzése kriminális volt, mert a tónál nem lehetett vásárolni. El kellett zarándokolni a 8 km autóútra található Nagydorogra, ahol állítólag benzinkútnál, illetve a főút melletti egyik virágüzletben hozzájuthat a horgász a jogosítványhoz. Igen ám, de jó magyar szokás szerint, belső viszályok miatt sehol nem volt ott a horgászjegyet forgalmazó úriember. Nagy stand up után, egyikük feleségétől tudtam vásárolni. Engem nem érdekelt, én mindent megtettem a jegyért még akkor is, ha azt fontolgattam, innentől rohadtul nem érdekel. Elgondolkodhatnának ezen az illetékesek. Szóval ezen kis közjáték után, visszaértünk a tóhoz, ahol elkövetkeztek a csodás élmények. A víz szemrevételezése után, hamar odacipeltük feleségemmel a fenekező horgászat számos kellékét, bekevertük az epres sima pontykaját, összeraktuk a rodpodot, botokat, szereléket, és mehetett is a móka a 3.60-as, és a 3.90-es bottal. A környezet csodálatos, már át is álltam a "boldog vagyok itt" állapotra ...

Az elején bujkált a nap, szeles volt az idő, de a táj ...
Nekem itt kezdődik a környezet !

Első halunk, a mindenki által gyűlölt törpe harcsa volt.
Repült is a hátam mögé, a szántőföldre

Kisütött a nap, lassan mérséklődött a szél.
Lekezeltem a harcsa által ejtett sebet . Még nem volt szerencsém ez idáig hozzá

A bot várakozott, tette a dolgát.
Régről fent volt rakéta kosár, azzal etettünk

Megérkezett a ragacsos dévér

 Erősen ficánkolt, azt sem tudtam, hogy tartsam meg

 Csodás tükörpontyot sikerült ...

 Harcedzett hal volt, nagy erővel

Várakozó álláspontra helyezkedtem.

Sima fokhagymás kukoricával, és nyeszlett csontival csaliztunk.
Meghálálta igyekezetünket ez a tőponty

Kis nyugalom ... Kishalnak ő érkezett

 Boldogan, elégedetten gyönyörködtem a tájban.
Nálam ez is része a horgászatnak

 Egy bottal folytattuk.

 Ismét nagyot küzdött, az újabb pontyom.
Tükörponty, spanyol-mintás ? Nem tudom.

Rövid, és nem túlzottan mozgalmas horgász-pályafutásom csekély ideje alatt, ez volt a legizgalmasabb horgászatom. Még feleségem is egészen motiválttá lett. A három, már egész komoly halnak mondható ponty megfogása, valódi élmény volt. Küzdöttek, nem adták oly könnyen magukat. Hatalmas élmény volt érezni, hogy görbül a bot, remeg a vége, izgalmat, felfokozottságot adott, hogy úszásukat követte a zsinór, és bizony okosan kellett fárasztani őket. Örültem, mert eddig csak fele ekkora pontyokat tudunk fogni. Nem volt itt semmi bojli, semmi swinger, semmi pop-up, semmi varázslat. Egyszerűen a tógazda gondoskodott arról, hogy legyen hal a vizében. Ilyen egyszerű a képlet. Elmondta azt is, hogy hol van a sekélyes, ahol a halak mozognak. 

 Búcsút vettünk a víztől

Ismét eszembe jutott, mennyire fontos nekem a táj is,
a halak mellett. A rekreáció a legfontosabb számomra

Bikács és Kistápé között félúton ...

A sárgával jelölt helyen horgásztunk. 

A helyről egy kifejezés: Highly recommended (nem ragozom)